43. fejezet

Halihó! Na, szóval, félre értés ne essék nem akarok bunkó lenni csak leirnám, hogy most mi problémám van. Nemrég csináltam olyat, hogy 3 komi után új rész és akkor voltatok 14-en. Most 23-an vagytok aminek nagyon örülök, de mégse kapok több komit ami rosszul esik. Az se baj, ha negativ véleményt irtok csak kiváncsi vagyok mit is gondoltok. Lehetne róla szó, hogy 3 komi után új rész? Sokat jelentene :) Ja és oldalt lehet szavazni, ahol sajnos szintén nem vagytok valami aktivak. De mind1. Jó olvasást!

Reggel fuldokolva keltem ugyanis egy szelet pizza volt az arcomon amitöl nem igazán kaptam levegöt. Felültem és az ölembe esett egy szelet. Hosszú volt az esti traccsparti. Niall még mindig a bugyimmal a fején és egy szelet pizzával az ölében aludt a fotelembe, Lou mellettem ,,érintetlenül", Harry az ágyunk végében feküdt egyszerre 3 pizzás dobozt szorongatva, a többiek pedig a szoba egyes részein elterülve. Hirtelen hűvös szél csapta meg az arcom mire egyböl magamra húztam a takarót. A tegnap esti akció után elfelejtettük becsukni. Odamentem és kinéztem az ablakon. Kint susogott a szél, az ég pedig be volt borulva. Az udvarba hungarocel formába állt a hó amit nem nagyon szeretek. Söt, egyáltalán nem szeretem a telet. Meguntam az udvar bámulását ezért a laptopom magamhoz véve lebattyogtam a konyhába. Összedobtam magamnak egy bögre kakaót és az étkezö asztalhoz ülve felnyitottam a gépem. Amint betöltött a net felnéztem facebook-ra amin a várva várt hülyeségek fogadtak. Gimis lányok írtak akik megtudták az újságokból, hogy Louis-val járok és most minden áron találkozni akarnak velünk. Egyik üzire se válaszoltam és Zac posztolásait se csekkoltam csak Mendy képeit amiket nekem küldött Párizsból. Tegnap hajnalba ment a gépe ezért nem tudtam ott lenni vele. Miután átfutottam a képeket, amin inkább a városról szólt, megnéztem a TV műsort és, hogy lesz e valami a városba. Semmi jót nem találtam így csalódottan szürcsöltem a kakaómba. Böngésztem még amikor Niall jött le az emeletröl és leült velem szembe.

-Jó reggelt - köszöntem neki

-Neked is - ásitott - Hogy aludtál? - kérdezte kedvesen

-Fekve. Miért te, hogy szoktál? - röhögtem 

-Haha nagyon vicces - borzolta össze a hajam. Niall kék szemeit fürkésztem amikor megláttam a fején a bugyim és elröhögtem magam. - Most mi van? - forgatta meg a szemét 

-A fejed - mutattam rá mire ö kotorászni kezdett rajta és le is szedte

-Tegnap este kár volt bealudni - csóválta a fejét - Tied?

-Nem. Apáé - nevettem el magam mire ö hozzám vágta a fehérneműt. Odaadtam neki a gépem, hogy ö is felmenjen twittere majd beszélgetni kezdtünk.

-Mit gondolsz Mendy-ékröl? - kérdezte kiváncsian

-Aranyosak - mondtam megint az arcát fürkészve. Rossz szokásom, imádom a szemeit.

-Ja, azok - motyogta

-Ez nem volt valami öszinte - fogtam meg a kezét és az ujjait birizgáltam

-Tényleg aranyosak meg minden, de szerintem nem fogják bírni a távolságot - mondta. 

-Ebbe még nem gondoltam bele - tanakodtam - Hát remélem nem lesz semmi gond - vontam meg a vállam.

-Hát ti? - vánszorgott be Lou álmosan és adott egy puszit.

-Csak dumáltunk amíg ti aludtatok - mondta Niall, Louis pedig leült mellém. Egy darabig csendbe ültünk, aztán felpattantunk és bementünk a nappaliba TV-t nézni. Mentek a reggeli mesék amit Niall és Louis végig nevettek, engem nem annyira szórakoztatott, de a fiúk annál inkább. Késöbb a többiek is lejöttek és együtt mentünk a konyhába reggelizni. Lexy-vel piritóst kezdtünk gyártani míg a fiúk az asztalnál beszelgettek arról, hogy ma mit csináljunk. Elkészültünk a kajával és neki álltunk reggelizni. Pár percre rá anya és apa jöttek be a nappaliba. Anya készen fel volt öltözve és a hütöbe turkált, míg apa ellopva a piritosom felugrott a pultra és tegnapi borostáját megvakarva látott neki a reggelimnek. 

-Sziasztok - köszönt anya mire mi csak teli szájjal biccentettünk. - Nekem el kell mennem, Bob lez csak itthon. Ne piszkáljátok így is fáradt - bökött a fejével apa felé aki már be is aludt a pulton.

-Oké - mondtuk egyszerre a srácokkal

-Na én mentem jók legyetek - nyomott puszit a fejünkre és kiment a házból. 

-Mit csinálunk ma? - kérdezte Liam, de nem szólt senki. 

-Kori? - szólalt meg Zayn pár perc csend után mire mind olyan ,,pill még átgondolom" fejet vágott. Egy idö után rábólintottunk és benyomva a maradék reggelit felmentünk, hogy összeszedjük magunkat. 

~ másfél óra múlva ~

-Tessék itt a pénz, a busz kulcsa és ha lehet vigyázzatok Torira nehogy összetörje magát - magyarázott nekünk apa a srácok pedig röhögni kezdtek

-Ez nem vicces - nevettem el magam én is. Nem kell piszkálni azért mert kicsit ügyetlen vagyok.

-Oké, bocsi - simogatta meg a vállam apa - De tényleg vigyázzatok rá. Na sziasztok - nyitotta ki nekünk az ajtót. Elköszöntünk apától és bepattantunk a kisbuszba.

-Vezethetek megint? - kérdezte Harry kiskutya szemekkel

-Szó sem lehet róla - mondta komolyan Lexy - Meg akarsz ölni minket?

-Ahhoz nem kéne kocsiba ülnöm. Elég lenne levennem a pólóm - vigyorgott Harry 

-Ja a directionerek biztos kinyiffanának, de én nem - zárta le Lexy

-Kipróbáljuk? - húzta az agyát Harry 

-Perverz disznó - kiáltott rá Lexy és lekevert egyett Harry-nek, aki csak röhögve dölt az ülésre. Miután vége lett a kisebb veszekedésnek elindultunk a koripályára. Az útat a srácok végig énekelték nekünk, aminek én örültem Lexy viszont nem. Hamar oda is értünk és célba vettük a pályát. Kifizettük a korikat és a kis ajtóhoz mentünk. 

-Na ki megy rá először? - kérdezte Liam

-Mind beszarik vagytok. Majd én - mondta Lou és a jégre lépett. Amilyen lelkesedéssel indult meg olyan hamar dobott egy hasast mire belölünk kitört a röhögés. Lassan mind a műjégre merészkedtünk és kézen fogva illetve hason csúszva mászkáltunk. Az utóbbit Harry és Liam csinálták. Hazza elesett a bátyjám pedig kihasználv az alkalmat ráült a hátára

-Gyí te gebe - csapkodta Harry fenekét

-Gebe? Kikérem magamnak én egy igazi musztáng vagyok - háborodott fel a fürtös

-Az, musztáng - röhögtem el magam és megfogva Harry kezét elkezdtem húzni a kezét Liam-mel a hátán. El szórakoztunk egy darabig amig a rajongók meg nem láttak minket és le nem rohantak minket. 

-Menjünk a büfébe - ragadta meg a karom Lexy. Sose birta a tömeget, ha pedig benne volt valószinű rajta kivűl mindenki a földre kerül. 

-2 forrócsokit kérünk - mondtam a hapsinak a büfé elött és miután a kezünkbe kaptuk a poharainkat leültünk egy kisebb asztalhoz. - Miért vagy ilyen Harry-vel? - csúszott ki a számon a kényes kérdés ami már rég fúrta az oldalam

-Milyen? - tette a hülyét Lexy 

-Egy kicsit látványosan utálkozol nem?

-Én nem utálom csak... - kezdte, de közbe vágtam

-Csak ha Harry égne és lenne nálad egy pohár viz inkább meginnád - sóhajtottam

-Nem, ilyet nem tennék - komolyodott el - Csak néha szándékosan kostólgat

-De neked ez tetszik - huzogattam a szemöldököm

-Ohh Tori, te menthetetlenül hülye vagy - állt fel Lexy és próbálta elfolytani a nevetését

-Aha persze - mentem utána a jégre

~ este fél 7 ~ 

Otthon a meleg házba ültem a nappaliba Lexy-vel a fiúk pedig az emeleten csináltak valamit. Apa hagyott egy cetlit amin azt irta, hogy elment és siet haza, szokásos. Sejtettem, hogy a srácok  semmi jót nem csinálnak, de úgy is kiderül majd. Néztem az egyik sorozatot, amit igazából sose szoktam, Lexy pedig a körmét reszelte mellettem, amikor a fiúk jöttek le az emeletröl röhögve. 

-December 13. Erös görcsök - olvasta Harry egy rózsaszín papirkáról mire Lexy egyböl odakapta a fejét.

-Mi a szart csinálsz te barom? - pattant fel a kanapéról és Hazza felé rohant. A fiúk kicsit megijedtek Lexy-töl és összehuzták magukat. - Mit keres ez nálad? Ti a szobámba voltatok? Hogy van pofátok bemenni? - kiabált Lexy mérgesen és kitépte a papirt Harry kezéböl majd egy erös pofon lekeverése után felszaladt az emeletre. A fiúk csak nevetést visszafolytva ültek le mellém a kanapéra mintha semmi nem történt volna.

-Azért ez már tényleg több a soknál - álltam fel mellölük ök pedig értetlenül néztek rám - Ezt azért nem gondoltam volna rólatok - mondtam mérgesen és felmentem az emeletre

-Hagyj békén - kiabálta ki Lexy a szobájából amikor bekopogtam

-Csak jött a menthetetlenül hülye barátnöd, hogy vigasztaljon - nyitottam ki résnyire az ajtót mire Lexy röhögve hozzám vágott egy párnát - Hát nem muszáj itt lennem - kezdtem el kimenni

-Gyere már te - jött az ajtóhoz és beengedett. Együtt sétáltunk vissza és leültünk azágyára.

-Ne foglalkozz velük. Mindig is ilyenek voltak - simogattam a karját

-Jó mindegy felejtsük el. - legyintett - Csak néha tényleg szarul esik ahogy piszkál.

-Felvidithatlak valamivel? - próbálkoztam

-Megcsinálhatom a hajad? Igy olyan mint egy madárfészek - röhögött mire egyböl a loboncomhoz nyúltam

-Na jó - fordultam neki háttal mire ö feltérdelt és a hajamat kezdte fogdozni - Héj ez nagyon fáj - nyavajogtam amikor meghúzta a hajam

-Nyugi már. Kopasz akarsz lenni? - nevetett mire csak legyintettem. Elkezdtünk mindenféléröl beszélgetni amikor megszólalt a telefonom.

-Lexy elengednéd a hajam? - kérdeztem mert nem értem el a mobilom

-Nem - mondta és amikor én elöre hajoltam a készülékért Lexy a hátamra feküdt nehogy baja legyen a fejemnek.

-Szia apa - köszöntem bele

-Szia kicsim. Egy táskába pakold össze anyád cuccait. Tudod ruha, tisztasági cuccok stb. - mondta idegesen ezzel felcsigázva engem is

-Baj van? - kérdeztem idegesen

-Majd elmondom, 10 perc és otthon vagyok. Addigra készüljetek el. - mondta és letette

-Mi történt? - mászott elém Lexy ijedten

-Fogalmam sincs - túrtam bele a hajamba