Sziasztok! Csak, hogy tisztázzuk az előző részben Louis és Tori nem feküdtek le a gépen, csak huncutkodtak :) Ez a rész kifejezetten hosszúra sikerült a film miatt. Viszont nem hiszem, hogy emlékeznétek mi volt az utolsó forgatáson. IDE kattintva eltudjátok olvasni, mert én onnan fogom folytatni. Ja, és ha elfelejtettétek volna, ami a dőlt betű után van, az is a filmbe van. Vagy Sarah (Tori) érzései esetleg az események azok. Remélem tetszeni fog a film vége. Jó olvasást!
-Leég a kávéd! - jött be a konyhába Lexi mire kipattantak a szemeim és kezelésbe vettem a kávém.
-Kösz. - ásítottam és beleittam a bögrémbe. - Hogy tudsz így kinézni reggel 7-kor? - néztem végig rajta.
-Nem sms-ezek hajnalig Mandy-vel. - vigyorgott.
-Figyu, tegnap ment el Párizsba és nem is beszéltünk sokáig! - dünnyögtem és leültem az asztalhoz. Lassan a srácok is leszállingóztak az emeletről és mindenki készülődni kezdett. Felvánszorogtam a szobámba és kivágtam a szekrényem ajtaját. A helyszínen úgyis átöltöztetnek ezért nem csíptem ki magam. A fürdőben is elvégeztem mindent majd lementem a földszintre.
-Megjött apa! - szaladt le Liam. Erre tömegbunyó indult, ki a házból. Beszálltunk a kisbuszba és elindultunk a kastélyba.
-Tori lökdösd meg Niallt! - szólt rám apa mert mellettem bealudt a szőke.
-Ne mert rám esik a nyála! - mocorgott Lexi, de én megráztam Niallt, a nyála pedig Lexi kezére esett. - Fúj már!!! - sikított fel.
-Most mi bajod? Töröld le! - szóltam rá. Úgy látszik ma nagyon ingerlékenyek vagyunk.
-Te inkább maradj csöndbe! - kiabált rám és a kezén lévő nyálat a gatyámba próbálta törölni.
-Lányok, nyugi. - szólt ránk Zayn álmosan.
-Fogd be! - vágta rá Lexi és kicsatolta az övét. Átmászott Niall-ön és az ölembe ült.
-Menj már innen! - visítottam és hadonászni kezdtem.
-Lányok!!! - ordított apa - Lexi menj a helyedre. Amíg nem érkezünk meg, nem akarom hallani a hangotokat! - zárta le mérgesen. Lexivel egymásra néztünk és a durcát bevágva a másik irányba fordultunk. Utálom amikor ezt csinálja. Aztán meghallottam, hogy a fiúk azon kuncognak, hogy mi duzzogunk.
-Ne röhögjetek! - suttogta Lexi mérgesen, de asrácok nem fejezték be. Már kezdett nagyon zavarni, ezért hátranyúltam a kalaptartóba és elvettem az egyik bukósisakot. Megdobtam vele azt, aki a legjobban röhögött rajtunk. Harryt.
-Baszd meg Tori! - fogta a fejét a többiekkel pedig hangosan felröhögtünk.
~ fél óra múlva ~
Apa leparkolt a helyszínen és kiszálltunk a kisbuszból, ahol már rendesen felébredtünk. Lexivel nem békültem ki, de az nem is fog bekövetkezni.
-Srácok. Ron és Emily az emeleten vannak. Jobbra a folyósó végén. - mondta apa és leállt beszélgetni egy kamerással. Elindultunk az emeletre. Én Ronhoz mentem, Liam és Lou Em-hez, Lexi pedig várt, hogy én végezzek.
-Szia. Rég láttalak! - adott 2 puszit Ron.
-Szia. - köszöntem neki én is majd leültem. Tekintetemmel követtem mozdulatait, ahogy a ruhámat keresi. Miután megtalálta azt, kiegyenesedett.
-Fáj még a kezed? - kérdezte kedvesen. A varrásom teljesen kiment a fejemből, így az említésére egyből megérintettem. A seb már alig látszott, de így is nyomot hagyott bennem mert anya jutott eszembe.
-Utálom magam. - motyogtam és ujjaimat végig futattam rajta.
-Ne mondj ilyet! - ölelt meg - Gyere inkább öltözni. - adta oda a ruhám, amit a múlt forgatáson viseltem. - Emily majd "összekoszolja" - nevetett fel én pedig bementem a paraván mögé. Ráérősen bújtam ki a ruháimből. Semmi kedvem nem volt forgatni. Korán volt még, álmos voltam. Közben Lexi is bejött aki megkapta a ruháját és a szoba másik végében lévő paraván mögé bújt. Ron végezte a dolgát majd lassan én is felöltöztem. Átentem Emily-hez, akinél még Louis volt. Köszöntünk egymásnak majd várva a soromra leültem az egyik székre. Em Lou haját csinálta és be kell valljam rohadt szexire szokta bezselézni. Később én is sorra kerültem, Em pedig feltett egy laza smineket és begöndörítette a hajam.
~ 1 óra múlva ~
Miután Emily-nél is végeztem, és a srácok is megvoltak, lementünk a stábbal és az statisztákkal a hátsó udvarra. A többiekkel beszélgettünk a sátor alatt és fornettit ettünk, amikor apa úgy döntött megsüketít minket.
-Emberek mindenki a helyére! - kiabált apa mire mindenki elindult. - Niall hol van? - nézett körbe.
-De hát ő nem is szerepel! - mondta az egyik kamerás.
-Tudom, de jobb ha szem előtt van. Valaki keresse meg! - sóhajtott apa mire Ron elindult. Pár perc múlva vissza is jött, az ír sráccal a vállán.
-Tegyél le!! Hallod? - csapkodott Niall. - Megharaplak! - fenyegette, de Ron nem foglalkozott vele, majd hirtelen ledobta magáról.
-Basszus ez tényleg megharapott. - szisszent fel.
-Én megmondtam. - röhögött Niall és elszaladt. Apa csak megforgatta a szemét és legyintett. Én, Lou és Liam beszaladtunk a raktárba, ahol már pár kamerás várt minket. Liam elfeküdt a szekrénynek dőlve, én pedig ráültem.
-Na. 3, 2, 1. Csapó!!! - hallottuk apát és elindultak a kamerák. Liam hasba vágott, mire én a fájdalomtól felkiáltottam és lemásztam róla. Lihegve a földre feküdtem és a hasamra szorítottam a kezem.
-Jól vagy? - kérdezte Lou és aggódva Liam-hez futott. Leguggolt mellé és megpaskolta az arcát. Liam csak fájdalmasan felröhögött.
-Öld meg! Miattam. Miattunk. - mondta Liam a feje pedig eldőlt. Mellkasa nem emelkedett tovább. Meghalt. Tudtam, hogy rólam beszélt, ezért amíg Louis vele foglalkozott, a földön kúszva az ajtó felé igyekeztem. A kezemmel húztam magam előre, és már örültem, hogy mindjárt kint vagyok.
-Hova hova? - hallottam Louis hangját előttem pedig becsapodott az ajtó.
-Francba! - csaptam a padlóra és felnéztem rá. Előttem magasodott és szikrázó szemekkel nézett rám.
-Hogy tehetted ezt? - kiáltott rám. Lehajolt és megragadta a 2 karom. Felrántott magához, úgy fürkészte az arcom. A lábam nem akart megtartani, de Louis erősen szorította a karjaim így vele szembe maradtam.
-Én...én sajnálom! - dadogtam ijedten és nem mertem a szemébe nézni.
-Sajnálod? És szerinted ez majd visszahozza a többieket? - ordított az arcomba. - Megölted őket! Azokat akik a legtöbbet jelentettek nekem!!! - kiabált tovább.
-Képes lennél megölni a srácokért? - kérdeztem halkan. Tini fejvadász létemre kezdtem félni tőle.
-Képes!! - förmedt rám és a falhoz vágott mire én felszisszentem.
-Ez fáj! - motyogtam, de nem engedett a szorításán. Sőt, még erősebben markolta a karom.
-Most pedig.. - kezdte Louis. Megvárta míg megállok a lábamon majd hátrálni kezdett. Hirtelen megtorpant és lehajolt a késért amivel még én szúrtam le Liamet. Erre teljesen a falhoz nyomtam magam, reménykedve, hogy egyszer csak kinyílik és máshol leszek, de nem. Nem történt semmi. Louis kezében a késsel közeledett felém mire én nagyot nyeltem. Hirtelen fegyver lövés hangja töltötte be a szobát. Reflexből a földre csúsztam, fejemet pedig kezemmel védtem. Miután rájöttem, hogy nem engem ért a lövés azonnal felnéztem. Louis állt, mozdulatlanul. Térdre rotyott a kés pedig kiesett a kezéből.
Hassal a földre dőlt. Féltve az ajtóba pillantottam.
-Köszönöm Phil! - nyöszörögtem és felkeltem a földről.
-Nem kell megköszönni! - biccentett én pedig elindultam felé. Nem számítottam rá, hogy rám emeli a fegyverét.
-M...Mit művelsz? - dadogtam értetlenül.
-Véget vetek ennek az egésznek. Odakint mindenki vidáman bulizik. Fogalmuk sincs mi folyik idebent. Van itt 2 halott. Te leszel a 3. és mivel mindenhol a te nyomaid vannak könnyen rájönnek, hogy te voltál a gyilkos. Viszont én megöllek téged, amit öngyilkosságnak nyilvánítanak majd. Én pedig folytathatom a munkám. Nélküled. - ismertette a tervét.
-Ne csináld ezt! Kérlek! - emeltem meg a kezeim. - Beszéljük meg! - javasoltam.
-Nincs mit megbeszélnünk!! - förmedt rám.
-Phil, Kérlek. - kezdtem el sírni, de ez nem hatotta meg őt. Álltam egy helyben és becsuktam a szemem. Vártam arra aminek jönnie kell. Hirtelen nyöszörgést hallottam mire kinyitottam a szemem. A földön Phil feküdt és próbálta a nyakán elállítani az erős vérzést. Mögötte Tina (Lexi) állt egy egyszerű bicskával a kezében. Phil kapálozott egy kicsit mire Tina belerúgott kettőt mjad a fönőköm meghalt. - Miért tetted ezt? - kérdeztem értetlenül, hangomban mégis próbáltam nyomatékosítani mennyire hálás is vagyok neki.
-Azt akaom, hogy egyedül maradj! - mondta komolyan, de egy szavát se értettem.
-Ezt, hogy érted? - néztem rá kiváncsian mire ő lehajolt és felvette a földről a pisztolyt.
-Nem érdemled meg, hogy szeressenek! - mondta egyszerűen.
-Ne mondd ezt. Ne hagyj te is magamra. - szipogtam.
-Erről beszéltem. Tudod ha rajtam múlik elmegyek fősulira, de nem telt rá. Nekem nem volt más választásom. Te elmehettél volna, de másra költötted a pénzed. Fegyverekre. És miért? Hogy megölj másokat. Amíg együtt dolgoztunk, rájöttem, hogy téged semmi más nem érdekel csak a munkád amiből kifolyólag pénzt kapsz. Egy önző barom vagy! - kiáltott rám és maga felé fordítva a fegyvert meglőtte magát. Mint egy bábu összerogyott a földre. Sírva néztem körbe a raktárba és csak akkor esett le, hogy ez a 4 ember mind miattam halott. Nem tudtam megéri-e tovább élni vagy jobban teszem ha egyszerűen meghalok. Felálltam a földről és bezárva a raktár ajtaját felmentem az udvarra. A bokrok és tuják között távoztam a hátsó udvarról. Kiértem egy keskeny útra. Nem tudtam hova vezet csak mentem rajta míg nem egy hídra értem. Megtartva az egyensúlyom felálltam a tetejére. Lent hullámok csapodtak a csúcsos sziklákhoz. A fejemben a srácok hangján hallottam sértő üzeneteket, amik már a fejemet hasították szét. Megfordultam majd kitártam a karjaim és egyenesen a híd peremére álltam. Óvatosan hátra billentem majd éreztem, ahogy testem pihe könnyűvé válik és úgy zuhan a vízbe.
~ 1 óra múlva ~
-Srácok. Ebédeljetek meg és este jövök értetek. - mondta apa miután leállt a kocsival a házunk előtt.
-Rendicsek. - kiáltottuk a srácokkal és elköszönve apától a bejárat felé vettük az irányt.
-Mit csináljunk estig? - kérdezte Harry a nappaliból.
-Menjünk a hátsó udvarra. - javasoltam mire a srácok felpattantak és kiszaladtak. A fiúk a medence szélén ültek és a vízbe lógatták a lábukat, míg Lexi napozott.
-Gyere Tori. - intett Louis mosolyogva.
-Ne. Ide gyere egy kicsit. - kért Lexi is. Kettetjük közt kapkodtam a fejem amikor Lou bólintott. Küldtem neki egy puszit amit el is kapott majd lefeküdtem Lexi mellé egy másik nyugágyra.
-Mi az? - kérdeztem kiváncsian. Ok nélkül sose hívna.
-El kell mondanom valamit. - nyögte ki pár perc csend után. Nem nézett rám, inkább a fiúkat nézte, ahogy bohóckodtak.
-Lexi ne szórakozz velem! - szóltam rá türelmetlenül.
-Tori én.. - motyogta mire én meglepetten néztem rá. Soha nem volt még összezavarodva. - Emlékszel, hogy a múltkor elmentem anyuékhoz? - bólintottam. Pont akkor amikor én kórházba kerültem. - Egy buliban összefutottam vele. - motyogott tovább, de látta az értetlen fejem így folytatta. - Nagyon részeg voltam és lefeküdtünk. - csukta le a szemeit. A szemöldököm az égig szaladt. - Beckkel. - mondta mire én kínomban elröhögtem magam. Ilyen is csak velem történhet meg. Az egyik barátnőm a volt pasimmal.
-Mondd, hogy csak egy éjszakára kellett. - néztem rá reménykedve.
-Semmi többre. - erősitette meg mire óriási kő esett le a szívemről.
-Csajok. - röhögött Harry mire mi felé néztünk, ő pedig hozzánk dobta piros fürdőgatyáját ami Lexi fején landolt.
-Hülye pöcs! - kiabált Lexi és leszedte a fejéről a gatyát majd a medence felé ment.
-Ha megdobsz kézen állok. - fenyegette Harry. Itt már mindenki röhögött rajtuk.
-És akkor mi van? - állt meg Lexi.
-Tudod. - nevetett Louis. - Akkor a víz tetejére jön Harry kobrája. - na erre már fetrengtem a nevetéstől és az hasam is fájni kezdett.
-Fúj te perverz állat! - röhögte el magát Lexi és Harry-hez dobta a gatyáját. Erre én felálltam és óvatosan mögé mentem majd ruhástól a vízbe löktem.
~ 2 óra múlva ~
Mindenki a házban rohangált, hogy mire apa ide ér készen legyünk. Visz minket a partra ahol megünnepeljük a film végét. Nemsokára meg is érkezett és a kisbuszba bepattanva célba vettül a los angelesi tengerpart egy részét, ami csak nekünk volt kibérelve.
-Bejelentenék valamit. - kocogtatta a poharát apa mire mi, a stáb, a statiszták és a többiek is odafordultak. - Életem legjobb filmjét forgattam veletek, még akkor is ha a kicsi lányom miatt nem lett tökéletes. - nevette el magát.
-Én is szeretlek apa. - vigyorogtam rá mire többen felnevettek, mások viszont tapsoltak.
-És még valamit. - kért még egy kis csendet. - A fiúknak egy időre vissza kell menniük Londonba szóval most búcsúzzatok el tőlük. - mondta apa mosolyogva mire nekem könnyek szöktek a szemembe és ijedten néztem fel a mellettem álló Louisra.
-Sietek vissza! - suttogta és megcsókolt.











