41. fejezet

Halhó! Te jó isten. Ha most látnátok, vagy inkább hallanátok mennyire örülök a 23 feliratkozónak lehet orvoshoz küldenétek -_- Na, de hagyjuk ezt :)) Ebbe a részbe ismét lesz forgatás, meg még a következöbe aztán egy darabig nem mert lesz egy kis felfordulás a történetbe. Szóval a filmet pár részen kerseztül hanyagolni fogom, de természetesen be lesz fejezve. Jó olvasást!

Reggel a telefonom csipogására keltem. Lassan felültem és a szemeimet dörzsölve megállapítottam, hogy Louis már nincs is mellettem. A telefonomért nyúltam és feloldottam az egyszerű zárat. Mendy írt sms-t.

Tori, ha ezt elolvastad azonnal beszélünk skype-on. Ott várlak. :))

Nem irtam vissza hanem az ölembe kaptam a gépem és beléptem skype-ra, persze Mendy már ott volt.

-Te beverted Zac orrát? Miért? És hol?  - bombázott a kérdéseivel

-Neked is jó reggelt - forgattam meg a szemem álmosan

-Bocsi csak olyan váratlanul ért ez az egész és nem is akartam komolyan venni amig töled nem hallom, ráadásul Zac nem akar mondani semmit - mocorgott kiváncsian

-Honnan veszed, hogy én voltam? - kérdeztem mintha semmiröl nem tudnék

-Egyértelmű - mondta olyan ,,1000 éve ismerlek, nem tudsz átbaszni" fejjel

-Haragszol? - kérdeztem bár a választ sejtettem

-Nem csak mint mondtam váratlanul ért - igazitotta meg a haját, ö természetesen fel volt öltözve és csinos volt mint mindig csak én szerencsétlenkedtem elött a Malackás pizsimbe - De miért csináltad? - düledtek ki a szemei

-Hosszú - legyintettem pedig tudtam, hogy ez nem lesz elég

-Tori, nagyon jól ismersz és tudod, hogy kiszedem belöled - vigyorgott - na mondjad csak - ült közelebb a géphez

-Jó, de igérd meg, hogy köztünk marad - alkudoztam

-Tudod, hogy bizhatsz bennem - mosolyodott el - na nyögd már ki - szólt rám

-Hát izé - hajtottam le a fejem - Jaj, Mendy ez olyan ciki - náztem fel rá 

-Miért az nem volt ciki amikor általánosba az egyik táborba fürdöruha nélkül hülyéskedtünk a tóba és a férfi tesitanár látott meg minket? - emlékeztetett vigyorogva

-De az volt - sóhajtottam - Na annyi volt, hogy Szilveszterkor Zac rám nyomult és majdnem megcsókolt - vörösödtem el Mendy pedig szó szerint lefagyott. Megvizsgáltam az egeret ami mozgott és kb. 3 perc múlva Mendy pislogott egyet - Jól vagy? - kérdeztem komolyan. Mendy nem szólt semmit, a gépet az ajtó felé forditotta ö pedig kiment rajta. Pár perc múlva visszajött, jobb kezével Zac fülét rángatta. A haja vizes volt és egy türcsi diszelgett a derekán. Ugy látszik az én drága barátnöm a zuhany alól rángatta ki. Leültette a géppel szembe Zac-et ö pedig megállt mögötte. 

-Kérjél bocsánatot!!! - parancsolt rá Mendy mire Zac közelebb hajolt és megköszörülte a torkát. Az arca tiszta vörös volt és valószinű nekem is.

-Itt meg mi folyik? - dölt az ajtónak Kevin

-Nem tartozik rád - legyintett Mendy. Eközben Zac-kel egymást néztük és azt kivántam bárcsak megnyilna alattam a föld.

-Bogyó te vagy az? - jött be Kevin és arrébb lökte Zac-et, a Bogyó pedig az én becenevem lett

-Szia Mazsola - mondtam azt ami alöször eszembe jutott, de mindketten elnevettük magunkat

-Én inkább maradok Kevin - röhögött mire csak bólintottam - Azt hittem ennél könnyebb lesz Zac-nek megszereznie téged  - vigyorgott

-Nagyon vicces - mondtam

-Na jó, mi kimegyünk, Zac te pedig bocsánatot kérsz és te is húzol kifele - mondta Mendy és Kevin-nel együtt kimentek

-Te most kajak elmondtad neki? - kérdezte Zac kicsit felháborodva

-Igen el. És mint már mondtam rohadtul nem vagyok rád kiváncsi szóval ennyi volt a beszélgetésünk - kezdtem el lehajtani a laptopom

-Várj már - szólt Zac

-Mi van? - forgattam meg a szemem

-Fájna ha kicsit kedvesebb lennél?

-Bele döglenék - flegmáskodtam

-Tori én tényleg szeretlek - mondta komolyan 

-El ne bögjem magam. Na hello - köszöntem el és lecsaptam a gépem. Annyira kiidegel ez a gyerek, hogy az nem igaz. Épp a hajamat túrva agyaltam amikor kinyilt az ajtó és Lou szerencsétlenkedte be magát egy tálcával a kezébe.

-Jó reggelt - mosolygott és leült az ágy szélére

-Neked is - nyomtam egy csókot neki és szemügyre vettem a tálcát. Rántotta, kifli és tea. Együtt megreggeliztünk, ugyanis Louis folyton csipkedett én pedig adtam neki, aztán összeszedtem magam és lementünk a nappaliba ahol a srácok épp apával néztek meccset. Lexy volt az egyedüli aki inkább a körmét reszelte minthogy a TV-re nézzen. Ohh, és Niall, aki épp egy hamburgert tömött magába. Persze annyira éhes volt, hogy az egészet be akarta kapni ezért összenyomta, a hambi belseje pedig szépen a másik végéböl az ölébe borult. 

-Fúj Niall - szólt rá Lexy 

-Bocsika, eltakaritom - állt fel és lekotorta a földre a cuccost az öléböl majd a konyhába induult.

-Jaj, Niall szólhattál volna, hogy megy a hasad, akkor nem mosok fel a fürdöbe - hallottuk anya hangját mire belölünk kitört a röhögés. Bár azt nem értettem, hogy, hogy lenne hasmenése ha elöl lett olyan a gatyája.

-Ez nem az aminek látszik - tiltakozott Niall

-Ez nem szégyen - gagyogott neki anya és Niall gatyáját kezdte törölgetni 

-De én nem szartam be csak az ölembe borult a hamburger - mondta világosan Niall

-Hát jó - vonta meg a vállát anya - Gyertel ebédelni - kiabált anya  a konyhából. Mi felálltunk és bementünk, apa pedig tovább meredt a TV-re. - Bob, gyere már - kiabált neki anya

-Mindjárt, 10 perc és félidö - kiabált apa a kanapéról. Szeretem amikor teljesen máshol vannak a házba és úgy ,,beszélgetnek". Egy darabig csak kiabáltak egymásnak, de csak azért, hogy sikerüljön a sok elterelö hadművelet amit mi találtunk ki, hogy át tudjuk kotorni Niall táljába a káposztás tésztát. Nekem és Harry-nek sikerült, a többieknek viszont nem.

-Anya - mondtam lassan és dölöngélni kezdtem a széken - nem érzem jól magam - motyogtam és a fejemet fogtam. Harry persze vette a lapot és mivel mellettem ül a lábával szépen kirántotta alólam a széket mire én hátra borultam. Na jó, én mondjuk nem erre gondoltam.

-Tori jól vagy? - guggolt le mellém anya én pedig a szemem sarkából láttam, hogy a srácok akcióba lendültek. Épp ,,ébredezni" akartam amikor anya a képembe öntött egy pohár vizet mire és fuldokolva felültem. 

~ 1 óra múlva ~

Indulni készültünk, de  a kisbusz nem akart elindulni ezért mind ott fagyoskodtunk az autó mellett.

-Menjünk busszal - világosodott meg Liam mire  mi gyors léptekkel indultunk a busz megállóba, ahova pár perc után megérkezett a busz. Kifizettük a jegyeket és elindultunk. A buszon persze voltak tini lányok akik letámadták a fiúkat igy amint odaértünk rohantunk be az emeletes épületbe. A 10. emeleten rohantunk a sminkesekhez és az öltöztetökhöz, hogy kezelésbe vegyenek mindek ugyanis késésbe voltunk.

 Épp a ruhámat aggattam magamra amikor nyílt az ajtó és betáncolt rajta Lou.

-Heeey sexy lady - énekelte miközbe beriszálta magát az öltözöbe

-Igen? - kérdeztem röhögve

-Nem hozzád jöttem, hanem Ron-hoz - nevette el magát és a styles-hoz ment. Én kicsit furcsáltam, de nem sértödtem meg, Louis sose volt normális ;)

-Mi az? - fordult meg nevetve Ron

-Hol az öltönyöm? Nem találom - ugrándozott Lou

-Bent van a szekrényedbe - mondta

-Nincs ott - erösködött Louis mire Ron megindult. Pár perc múlva vissza is jött egyedül

-Na? - kérdeztem

-Persze, hogy ott volt, csak nem látta a répa jelmezétöl - forgatta meg a szemét mosolyogva

~ délután 3 óra ~

Mikor mindenki kész lett elindultunk a templomba ami egy ideig a helyszín lesz. A történetbe már csak Lou és Liam maradtak. Most Liam egyik filmbeli rokonának az esküvöjén leszünk, aztán megyünk a házukhoz és ott ünnepelünk. A templomnál beállitották a kamerákat és kezdtünk is. 

-Mindenki a helyére. 3, 2, 1 csapó - kiabálta apu. A kamerák elindultak a zene pedig szólni kezdett. Grace és Matt az oltárnál álltak és a boldogító igen mondták amikor csipodott a telóm.

-Bocsi ezt fel kell vennem - mondtam a mellettem álló Louis-nak

-Jó, de siess mert ezután megyünk Matt-ék házához - mosolygott. Hát én nem nevezném háznak hanem inkább palotának, de mindegy. Gyors léptekkel kmentem az udvarra és beáltam egy tuja fa mögé majd felvettem a telóm.

-Szia - köszöntem Phil-nek

-Hello. Minden rendben? - kérdezte kicsit idegesen

-Igen, de ez mióta érdekel téged? - furcsáltam

-Tina nem segít tovább mert kilépett - mondta gyorsan 

-Mi? De hát alig segített valamit. Neki akármit megengedsz. És csak úgy? - kérdezgettem

Ez most nem lényeges. A templomba vagytok még? - tért a lényegre

-Igen - sóhajtottam

-Ezuttal nincs ötletem mert Tina-val kellett foglalkoznom. Improvizálj valamit. - mondta és megszakitotta a vonalat. Ledöbbenve álltam a fa mögött és csak bámultam, amikor felészleltem mentem és megkerestem Lexy-t.

-Mit képzelsz, hogy csak úgy kiszállsz? - ragadtam meg a karját

-Engedj el - sziszegte

-Na, halljam - tettem a csipömre a kezem

-Te pénzért dolgozol Phil-nél én pedig a lánya vagyok. Az, hogy kiszálltam csak rám és ö rá tartozik. Nekem van választásom, neked viszont nincs - zárta le

-Tina, nem hagyhatsz most egyedül. Nem tudnám egyedül befejezni - tértem át könyörgésre

-Sarah - sóhajtott - Eddig is egyedül csináltál mindent, most is menni fog. -  mondta, de nem nézett rám. Nem szóltam semmit, de csalódott voltam, hogy egyedül kell majd befejeznem.

-Csajok, gyertek mert indulunk - jött oda Liam és Lou mire beszálltunk a kocsiba és célba vettük Matt-ék házát.

 Amikor megérkeztünk kiszálltunk a kocsiból és elindultunk, hátra az udvarra. Hátul minden ki volt díszitve és már egy kissebb zenekar is ott volt. Kezdett sötétedni a vendégek pedig egyre többen lettek. A sátor alatt beszélgette Liam-mel amikor oda jött hozzánk Grace.

-Figyu. Nemsokára jönnek még vendégek, légyszi a kamrából hozzatok még pár széket. - mondta kedvesen Grace mi pedig bólintottunk.

-Oké - mosolygott Liam

-Köszi. Tessék a raktár kulcsa - ejtette Liam kezébe a csómot

-Menj csak, mindjárt segítek csak elöbb elmegyek WC-re - mondta neki

-Oké, lent várlak - biccentett és elindult le a lépcsön. Berohantma a házba és a dzsekiért szaladtam. Idegesen turkáltam benne, de csalódottan vetteészre, hogy nincs nálam a pisztolyom. Körbe néztem és beszaladtam a konyhába. A szememmel pásztáztam a pultot amikor megláttam a konyha kést a tartójába. Óvatosan kivettem és a ruhám alá rejtettem. Kiszaladtam a házból és elkerülve a vendégeket lementem a lépcsön a raktár irányába. Lent volt egy nyitott ajtó ahonnan kivilágitott a fény és motoszkálást hallottam. Lábujjhegyen odamentem és benéztem. Liam pakolászott és a székeket tette arrébb, amit ki akart vinni. A kulcsot kivettem és belül tettem be a zárba. Bementem és az ajtót bezárva elökaptam a kést mire Liam is megfordult. - Sarah - motyogta és egyböl hátrálni kezdett

-Sajnálom Liam - mondtam és a fejembe csak ugy pörögtek a gondolatok. Mindig meg mondták mit kell csinálnom, ezért kicsit bénán éreztem magam.

-M...Mit művelsz? - dadogta idegesen

-Semmi különöset - tértem át a bunkó énemre

-Te ölted meg a többieket is?

-Igen.

-Miért csinálod ezt? Nem veszed észre, hogy a barátaidat ölöd meg? - kérdezte elég bátran

-Már megszoktam és egyébként sincs választásom.

-Már, hogy ne lenne?

-Liam maradj már csendbe. - szóltam rá

-Csak egy utolsó kérdés - mondta határozottan

-Mondjad - forgattam meg a szemem

-Mi lesz Louis-val? Ö öszintén szeret téged. Nem feltételezi ezt rólad. Nem ismeri ezt az éned. Egy olyan lányt szeret aki eddig azokat ölte meg akik a legközelebb álltak hozzá. Szerinted mit fog szólni ha kiderül, hogy mindent te csináltál? - kérdezte és tök igaza volt. Erre leengedtem a kezem és sírni kezdtem. 

-Úgy sajnálom - kezdtem el bögni mire Liam elindult felém és én meg se próbáltam megölni. Ö szét tárta  a karját én pedig úgy éreztem, hogy szükszégem van egy ölelésre.

-Add azt ide - mosolygott kedvesen és a kezét nyújtotta. Nem tudom mi ütött belém, de oda adtam neki a kést és megöleltem. Álltunk és ölelkeztünk egy darabig amikor egy erös szúrást éreztem a hasamba és összerogytam. Liam eltávolodott tölem, a kezében lévö késre néztem amiröl lassan csöpögött le a vér. Egyböl a hasamhoz nyúltam és megéreztem a vörös, meleg folyadékot a kezemen. Értetlenül néztem fel Liam-re akinek az arca se rezzent.

-Hogy tehetted ezt? - kérdeztem és a sebre szoritottam a kezem. - Bíztam benned - lihegtem mert szédülni kezdtem

-Mi is biztunk benned - motyogta Liam én pedig elfeküdtem a földön és vártam, hogy minden elsötétüljön, ami pár másodperc múlva be is következett.