26. fejezet

Sziasztok! Elöször is lenne 3 kérésem, igy az elején:

1. Fogalmam sincs kié ez a blog: http://for-onedirection-fan.blogspot.hu/, de itt és most megkérem szépen, hogy ne lopkodja mások történetét. Az egyik face-es csoportba egy lány jelezte (aki mellesleg az egyik feliratkozom), hogy szinte ellopták a történetét. Bárki is az iró, fejezze be.

2. Látom én, hogy 11 feliratkozom van, és ennek iszonyatosan örülök, de megtennétek, hogy pl. 5 fejezetenként komiztok? Jólesne, de persze nem eröltetem.

3. Sziritsatok mert holnap angol versenyre megyek. Bár egyáltalán nem izgulok.

Na, de mind1 nem fárasztalak titeket a hülyeségeimmel, jó olvasást :D

-Tori - sutoggta Louis és bele puszilt a nyakamba, amitöl kirázott a hideg. Természetesen jó értelemben. Résnyire nyitotam a szemem és felé fordultam - Jó reggelt - mondta és megcsókolt.

-Szia - mosolyogtam rá, az én kómás búrámmal és beletúrtam a hajába. Egyböl fél mosolyra húzta a száját, tudom, hogy szereti amikor ezt csinálom. Lehúztam magamhoz még egy csókért, de kivágodott az ajtó. Utálom ha félbeszakitják az idilli pillanatunkat.

-Tori azonnak gyere - lihegte Ali. Biztos futott. Amikor azonban meglátott minket ugyan olyan lesokkolt feje volt mint nekünk. - Oh bocsi - nyögte ki - siess kérlek, lent várlak. - hadarta és becsapta az ajtót. Louisval egymásra néztünk majd kipattantunk az ágyból.

-Szerinted mi történt? - kérdezte Lou miközben magára kapta a pizsi gatyáját. 

-Fogalmam sincs, de inkább gyere - mondtam és kihuztam a szóbából. Lerohantunk az elöszobába, ahol már Lexy és Ali várt minket. Csak ugy vibrált köztük a levegö. 

-Na végre - sóhajtott Ali és mind a hárman utána mentünk. Lexy is jött. Átvágtunk az udvaron és átmásztunk a keritésen. Közeledtünk a járdájuk felé ahol megpillantottam fekve Jessicát.

-Mi történt? - gugoltam le Jessica mellé aki nem volt magánál

-Minek segitesz neki? - értetlenkedett Lexy - Utáljátok egymást nem? - erre csúnyán néztám rá és ö választ nem várva inkább visszament.

-Bedrogozta magát - mondta halkan Ali

-Micsoda? - kérdeztem vissza

-Bedrogozta magát - mondta Ali hangosabban és hallani lehetett a hangján, hogy még ö se hiszi el amit mond.

-Honann szedte? - kérdezte Louis miközbe szemügyre vette  Jessivát

-Edwardtól - motyogta Ali. Erre Louis felkapta a földön fekvö lányt és bevitte a házba. Én és Ali utána mentünk. 

-Hivj mentöt - szóltam Alinak aki beszaladt a konyhába. Eközben én Louisval csak fejcsóválva bámultuk Jessicát. 

-Már uton vannak - jött vissza Ali

-Te tudtál erröl? - fontam össze a karom és a húgához fordultam.

-Igen.

-És miért nem szóltál a szüleidnek?

-Azt mondta nem lesz töle baja. - hajtotta le a fejét Ali

-És te ezt naivan be is vetted - forgattam a szemem.

~ 15 perc múlva ~

A mentösök elvitték Jessicát a közeli kórházba, Ali pedig itthon maradt és telefonált a szüleinek. Az anyukája haza tudott jönni a munkahelyéröl és Ali kapott is, azért amiért nem mondta el, hogy mindenröl tudott. Louval vissza mentünk és amikor beléptünk Zayn jött le az emeletröl 2 kisebb börönddel.

-Hova mész? - kérdezte Louis

-Nem ö megy hanem én - jött ki Mendy a konyhából

-Máris? - mentem oda hozzá és megöleltem

-Bocsi Tori, de tudod, otthon van a családom és a fösuli - sorolta a barátnöm

-Oké - szomorkodtam - mikor jössz legközelebb?

-Nem tudom. Amint tudok jövök - mosolygott és szorosan megölelt. Amióta fösulira ment el is költöztek, ráadásul eltávolodtunk egymsától. Vannak új haverjai, persze azt mondja, és én is, hogy legjobb barátnök vagyunk, de mindketten tudjuk, hogy ez már nem olyan mint régen a gimibe.

-Elkisérlek a buszmegbe - ajánlotta Zayn és elmentek. Beültünk a nappaliba és a TV-t néztük, de Lexy nem maradt velünk hanem felrohant az emeletre. Utána mentem. Benyitottam a szobájába és megálltam az ajtóba.

-Hát te? Mész valahova? - kérdeztem és leültem az ágyra

-Edward randira hivott - állt meg a tükör elött. Rengeted ruhát próbált fel és szanált ki. Aztán végül megállapodott egy szép összeállitáson. Amit természetesen én javasoltam neki.

Miután összeszedte magát ö is elment otthonról igy egyedül feküdtem a szobámba az ágyamon és csak egy képet szorongattam amit az elöbb vettem ki a fotó albumomból. Anya fotózott le minket amikor elöször hallottuk a srácok egyik számát a rádióban.

Itt épp a hülye korszakunkat éltük. Amikor fiú gondjaink voltak egymásra mindig számithattunk. Azt szeretném ha megint olyan legjobb barátnök lennénk mint akkor voltunk.

-Szia mit csinálsz? - nyitott be Louis mire reflexböl letörötltem az arcom. Igen, megsirattam ezt a képet, mert szeretem Mendyt.

-Semmit - eröltettem mosolyt a képemre

-Valami baj van? - hasalt le mellé - Aha értem - látta meg a képet a kezembe. - megmutatod a többi képedet? - simogatta meg az arcom

-Persze - nevettem fel és a kezembe vettem az albumot. - Ez itt Liam 5 évesen - mutattam az elsö képet amin Louis felröhögött.

-Há milyen ki husi volt - röhögött Louis

-Igen az - mosolyogtam - Ez pedig egy régebbi kép amin Danivel vannak. Öszinte leszek, soha nem találkoztam a csajjal, de amiket Li mesél róla rossz ember nem lehet - mosolyogtam

-Nem, Dani tényleg rendes lány - értett velem egyet Louis és megnézte a képet

-Az elsö kézen állásom. Emlékszem mennyit szenvedtem mire sikerült megcsinálnom - mondtam ezen pedig Louis jót nevetett.

-Gimis délutánok, az érettségi buli a parton és anyáék esküvöje - mutattam egyszerre 3 képet

-Biztos szép volt az esküvöjük - mondta Louis kedvesen

-Igen az - bologattam - hát ennyi foto volt - csuktam össze a vekony albumot

-De hát ott még voltak képek - fogta le a kezem Louis és  értetlenül nézett rám

-Biztos mást láttál.

-Tori, azok képek voltak - erösködött Louis. Felsóhajtottam és kinyitottam az albumot és tudtam mit látott meg, amiröl azt akartam inkább soha. Fellapoztuk, és oda értünk azokhoz a képekhez.

-Ezek nem is mostani képek - állapitotta meg Louis

-Nem - hajtottam le a fejem

-És ki ez a fiú? - kérdezte és rámutatott a képen lévö srácra

-Emmet - mondtam, bár tudtam, hogy nem fogja tudni ki ö. Erre Louis kiváncsian nézett rám - Emmettel 10.-be kezdtünk el járni és érettségi után váltuk el barátságban - fejeztem be

-És ezt kellett dugdozni? - emelte fel a fejem

-Nem csak nem tudtam mit szólsz majd hozzá - furtam a fejem a vállába - bocsi

-Semmi baj, de várj mutatok én neked valamit - vigyorgott és kiszaladt. Pár perc múlva már vissza is jött és mellém feküdt. - Ezt nézd - adta oda a képet. Amint megláttam sirnom kellett a röhögéstöl. 

-Nagyon aranyos vagy - mondtam két röhögés között

-Tudom - nevetett fel ö is. Beszélgettünk még erröl-arról aztán lementünk a srácokhoz TV-t nézni.

-Jaj én nagyon megkivántam a csokit. Ti nem? - kérdeztem Louis öléböl és megsimogattam a hasam

-De én igen - vágta rá Niall

-És csipszet is hozz - tette fel a kezét Liam

-Akkor én elmegyek a boltba, mindjárt jövök - álltam fel. Felkaptam a csizmám és a kabátom, eköszöntem a srácoktól és kiléptem a házból. Már sötétedett. A hűvös téli szél kicsit megcsipte az arcom és éreztem, hogy pelyhekbe hullik a hó. Gyors léptekkel elindultam a bolt felé és pár perc múlva már ott is voltam. A kinti sötét után nagyon hirtelen jött a bolti fény ezért hunyorogva vettem meg mindent. Bevásároltam, kifizettem és már indultam is vissza. Kiléptem és a járdán a lámpák alatt sétálni kezdtem. A következö lámpa alatt megláttam egy fiu alakját, ami miatt kicsit lassitottam. Magamba eldöntöttem, hogy gyors elsétálok mellette és ha valami hajléktalan akkor meg inkkább futok. Elindultam hát gyors léptekkel, de amikor odaértem az illetö megragadta a kezem, amitöl kicsit megijedtem

-Tori - szólt az ismerös hang mire megfordultam

-Beck? - csodálkoztam

-Igen - mosolyodott el

-Mit akarsz? - néztem fel rá mintha szivességet tennék neki

-Kérlek ne haragudj - nézett le a földre

-Te meg miröl beszélsz? - kérdeztem

-Tudod amikor megcsaltalak - emlékeztetett. Ez már teljesen kiment a fejemböl

-Már rég elkéstél - húztam ki csúklom a szoritásából

-Tudom,de nem volt bátorságom - mondta komolyan

-Jól van, és most mit vársz tölem? - tártam szét a karjaim

-Mindenkinek jár mégegy esély - próbálkozott

-Felejtsd el - mondtam határozottan mire két kezével megragadta a derekam és annyira közel húzott magához, hogy éreztem teste melegét és hasunk már összeért. Nem kezdtem ellenezni mert gyenge vagyok vele szembe, ezért inkább lenéztem. Kézfejével felemelte a fejem és szája közeledni kezdett az enyémhez majd végleg összeértek és  vadul csókolni kezdett. Beck mindig is bóditóan csókolt amit mindig is szerettem benne. Megfordultunk és tolni kezdett addig mig hátam a lámpa oszlophoz nem ért. Teljesen megfeledkeztem mindenröl, még a szatyor is kiesett a kezemböl, pedig tudtam, hogy oltári nagy hülyeséget csinálok.

-Tori - hallottam Louis hangját nem messze tölünk